Édes birodalom - Csomagolóműhely

Csomagoló műhely

A második szinten található csomagoló műhelyben a precíz, gyors, és igényes munkát igénylő feladat miatt elsősorban ügyes kezű hölgyeket foglalkoztattak, akik a megfelelő anyagokba, dobozokba helyezték az eladásra vagy megrendelésre készült árukat. A Gerbeaud vállalat nagy hangsúlyt fektetett a termékek igényes csomagolására, amelyek reklámhordozó funkciójuk mellett gyakran művészi értékkel bírtak. A minőségre törekedtek az áru borításának megválasztásánál is, hiszen a gyártmányoknak fel kellett keltenie az érdeklődést és a vásárlási vágyat.

1. A Gerbeaud csokoládégyár csomagoló műhelye /Szerencsi Károly hagyatéka/

2. Telefonos hölgyek a Gerbeaud csokoládégyárban /Szerencsi Károly hagyatéka/

3. A Gerbeaud csokoládégyár csomagolt termékei /Szerencsi Károly hagyatéka/

TÉRKÉP

Gerbeaud Royal Pavilon

A Gerbeaud Royal Pavilon szezonális nyitva tartással (tavasztól őszig) várta a vendégeket a Városligetben. Elegáns, napernyős, növényekkel díszített teraszos udvarán a ligetbe látogató hölgyek, urak, gyermekek egyaránt megpihenhettek. Elmajszolhattak egy kis Gerbeaud-féle desszertet, fagylaltot, csokoládét, de ihattak likőrt, kávét, teát és frissítőket. Esténként zenét is hallgathattak a vendégek. A pavilon a hétköznapi működésén túl különféle rendezvényeknek volt helyszíne. Nagyszabású ünnepségeket tartottak benne: díszétkezéseket, koncerteket, klubgyűléseket, egyleti találkozókat, jótékonysági eseményeket és külföldi vendégek fogadását. A Royal Pavilon 1896-1945 között működött. A második világháborúban bombatalálat érte, később már nem került helyreállításra.

Gerbeaud Royal Pavilon a Millenniumi Kiállításon (1896)

Jómódú társaság a városligeti Gerbeaud Royal Pavilonban (1910 körül)

Gerbeaud Royal Nagy Szálloda

Gerbeaud Emil a Royal Nagy Szálloda részvénytársaság befektetői közé tartozott. Az Erzsébet körúton lévő impozáns hotel aljában Gerbeaud fióküzlet működött, aminek törzsközönségét a szállodai vendégek, a környéken lakók és a nagykörúti járókelők adták.

Gerbeaud Royal Nagy Szálloda

A Royal Nagy Szállodát ábrázoló hirdetőplakát. A hotelben kialakított földszinti üzletek egyikében Gerbeaud termékeket lehetett vásárolni.

Duna utcai csokoládégyár

Gerbeaud Emil már 1886-ban a Gizella téren is egy kisebb csokoládégyárat rendezett be. A Millenniumi kiállításon (1896) működőképes, modern gépekkel mutatta be a csokoládégyártás folyamatát a nagyközönségnek. A Gizella téri épület szűkös keretei azonban nem tudtak lépést tartani a gyártási igények növekedésével, ezért 1904-ben a Duna utcai ingatlanjába helyezte át a csokoládéüzemet, amit jelentősen kibővített és modernizált.

Duna utcai csokoládégyár

A Duna utcai Gerbeaud Csokoládégyár (1900-as évek) /Szerencsi Károly hagyatéka/

Duna utcai csokoládégyár

Gyári munkás a Gerbeaud csokoládégyár gépházában (1910 körül) /Szerencsi Károly hagyatéka/

Duna utcai csokoládégyár

Gyári munkás a Gerbeaud csokoládégyár gépházában (1910 körül) /Szerencsi Károly hagyatéka/

Mozsár utca 14.

Az épületet 1903-ban vásárolta meg Gerbeaud Emil. A zártsorú, belső udvaros egyemeletes épület átépítésre került. Az épület a vállalat haszonépületeként funkcionált. A földszintjén raktárak és garázs helyiségek voltak, míg a felső szinten szolgálati lakások lettek kialakítva a cég munkatársai számára. Gerbeaud dolgozói számára további lakások álltak rendelkezésre a Deák Ferenc utca 13. és a Régiposta utca 2. szám alatt is. Ezek az épületek napjainkban már nem léteznek.

Mozsár utca 14.

A Gerbeaud csokoládégyár feldíszített szállító autója a két világháború között

Gizella tér 7.

Kugler Henrik 1870-ben nyitotta meg a Gizella téri cukrászdáját, melyet Gerbeaud Emil az 1890-es évekre fokozatosan átvett Kuglertől. Ez vált a Gerbeaud cég központi épületévé, amely cukrászműhelyként, Gerbeaud család lakásaként, dolgozói szállásként és központi irodaként is funkcionált. Az épületben ekkorra már telefon és villanyvilágítás került bevezetésre. A jó elhelyezkedésű főüzlet látogatottságát az is növelte, hogy 1896-ban a földalatti végállomása a Gizella téren létesült. A cukrászdában Kugler idejében megfordult Deák Ferenc, Liszt Ferenc, majd Gerbeaud idejében Erzsébet királyné, Auguszta főhercegnő és számos további híresség.

Gizella tér 7.

A Gerbeaud csokoládégyár feldíszített szállító autója a két világháború között

Kossuth Lajos utca 20. és Andrássy út 29.

A Gizella téri, a Royal Szállodai és a városligeti üzleteken kívül Gerbeaud cukrászda működött a Kossuth Lajos utca 20-ban, az Országos Kaszinó palotaépületében, valamint az Andrássy út 29. szám alatt is. Ezek közül az előbbi mára teljesen megszűnt, az utóbbi Művész Kávéház néven ma is üzemel.

Kossuth Lajos utca 20. és Andrássy út 29.

Klösz György felvétele az Andrássy útról, ahol egykor Gerbeaud fióküzlet működött (1900) /Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.178/

Kossuth Lajos utca 20. és Andrássy út 29.

Klösz György felvétele a Kossuth Lajos utca - Szép utca sarkán álló Országos Kaszinó lépcsőházáról. Ebben az épületben szintén egy Gerbeaud fióküzlet volt. (1895-1899) /Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.11.006/

Szaloncukorpapír rojtok

A szaloncukor iránt Gerbeaud Emil idejében is nagy volt a kereslet karácsonykor, ezért minden cukrászdában törekedtek arra, hogy többféle ízesítésű, különleges fajtákat, a lehető leggyorsabban készítsenek el. Gerbeaud csokoládégyárában nagy mennyiségben készültek a bonbonok és a szaloncukrok. Némelyek kézműves eljárással, mások gépi eszközök segítségével. A szaloncukrot gyakran két rétegbe csomagolták: a belső borítás fehér rojtozott szélű papír, a külső színes, csillogó sztaniolpapír volt. Az alsó fehér réteg papírját szaloncukorpapír rojtozó segítségével készítették el a 19. század végén és néhol még a 20. század elején is. A fogadásokon a fogadószobákban, valamint a szalonokban díszes tálakból és bonbonierekből kínálták őket a vendégeknek.

Kézi hajtású szaloncukor rojtozó gép (20. század első fele)

Rojtozott szélű papírba csomagolt szaloncukrok arany és lila sztaniolpapírral napjainkban

Papírcsomagolás

Papírcsomagolással általában a táblás csokoládéknál, illetve a dobozok borításánál találkozhatunk. A 20. század első felében rájöttek, hogy az alumínium bevonással a csokoládé olvadásának folyamata lassítható, ezért a fennmaradtak olyan papírdobozok, amik belsejében már felbukkan ez a fajta védelem is.

Gerbeaud papír borítású, virágmintás bonbonos doboz (1900-as évek)

Gerbeaud papír borítású, narancsos bonbonos doboz (1900-as évek)

Gerbeaud papír borítású, alumíniummal borított bonbonos doboz (20. század első fele)

Gerbeaud csokoládégyárban készült táblás csokoládé (1910 körül)

Gerbeaud cég emblémájával ellátott klisé, nyomóforma

A Kugler Henrik Gerbeaud cég emblémájának sokszorosítására készített nyomólemez, amellyel lenyomatot készíthettek papír, esetleg fa felületekre. A fogantyúval ellátott sablont festőanyagba mártották, majd az adott felületre nyomták vele a mintát. Az eszközzel készült lenyomatokat láthatjuk viszont például a háztartásokban is elterjedt fa süteményes Gerbeaud dobozok fedelén.

A dobozok és csomagolóanyagok sokszínű világa

A Kugler-féle és a Gerbeaud-féle dobozok többféle alapanyagból készültek: fából, fémből, papírból, textilből, amelyeket számtalan méretben és formában gyártottak. Az anyagot és az alakzatot az áru igényeinek megfelelően választották ki, hogy biztosítsák annak sértetlenségét, minőségét. A leggyakoribbak a kerek, a négyzet és henger alakú dobozok voltak, de a csomagolóanyagok esetében is a sokféleség volt jellemző: változatos papírokat, selymet, színes textilborítást alkalmaztak. Ünnepek idején általában az alkalomhoz illő mintázatú és formájú desszertes dobozokat és csomagolóanyagokat gyártottak (például húsvétkor tojás, tyúk, nyúl; karácsonykor mikulás, fenyőág, zsák, csizma motívumok kerülhettek elő).